Online tetőszigetelési tanácsadás

AKCIÓS áron TOVÁBBI kedvezménnyel -
vízszigetelő lemezek és hőszigetelő anyagok

készpénz fizetéses és előre átutalásos fizetési mód esetén. A legkeresettebb vízszigetelő és hőszigetelő termékeink, bitumenes lemezek, PVC vízszigetelő a-
nyagok, STYROFOAM, NIKECELL

ITALPROFILI lapostető tartozék akció!
A bitumenes szigeteléshez, PVC szigeteléshez, kent szigetelésekhez használatos tetőelemek, összefolyók, lombkosarak nagy választékban és állandó nagy raktárkészlettel 15% kedvezménnyel kaphatók.

Rockwool kőzetgyapot hőszigetelések szakkereskedé-
sünkben!

A Tető-Plusz Kft. 2008. tavaszától már szerződéses ke­res­ke­dő partnerként áru­sít­ja a ROCKWOOL kőzet­gyapot hő­szi­ge­te­lé­se­ket. A teljes ROCKWOOL termék­család: lapostető, magastető hő­szi­ge­te­lések, beltéri és homlokzati hő­szi­ge­telő termékek elér­hetők szi­ge­te­lő­anyag szakkereskedé-
sünkben.

Kent szigetelések
Új szigetelőanyag ter­mékcsoportunk a teraszok, úszó­me­den­cék szi­ge­te­lé­sére al­kal­mas kent szige­te­lések a Diasentől. Az ACRIFLEX WINTER két kom­ponensű UV álló ken­hető e­lasz­to­mer szi­getelés, a WATSTOP három komponensű kenhető utólagos fal­szi­ge­te­lés, a C.W.C. penész­gátló hő­szi­ge­telő festék és az O.R.A. színtelen fuga­szi­ge­te­lő epoxi bevonat elérhető kereskedé­sünkben.

Szigetelő cégünk > Minőségi szigetelés > Szigetelő szakszótár

Szigetelő szakszótár

Alufóliabetétes bitumenes lemez:
E bitumenes szigetelő lemez feladata a párazárás.
Angolakna:
Az épület földfelszín alatti de ablakkal rendelkező helységeinek megvilágítására szolgáló akna, mely az ablak előtt a földbe süllyesztve helyezkedik el. Segítségével a helység szellőztethető illetve bizonyos fokú természetes megvilágítás érhető el.
APP modifikált:
APP = attaktikus polipropilén, más néven plasztomer modifikációjú. A plasztomer modifikáció eredményeként az APP szigetelő lemezeknek jelentős a hőstabilitása, öregedésállósága, ellenállása az ultraibolya sugárzással szemben. Kimondottan ajánlott nyári meleg időben való szigetelésre.
Állandó talajvíz:
A talajszemcsék közötti üregeket kitöltő, állandóan meglévő „szabad víz”, amely az épületszerkezetre – annak bemerülésétől függően – hidrosztatikai nyomást fejt ki. A bemerüléstől függően három mélység szerinti fokozat létezik: 4 m-ig, 4-9 m-ig, és 9 m felett.
Áttörés:
Olyan szerkezet, amely áthatol a csapadékvíz elleni szigetelésen (csőáttörés, kábelátvezetés, víznyelő, kihorgonyzás).
Bitumen:
A bitumen természetben is előforduló, vagy a kőolaj lepárlása során visszamaradó fekete, hőre lágyuló, lehűlés után megszilárduló (thermoplasztikus) különböző szerkezetű, nagymolekulájú szénhidrogének elegye. Fő alkotórészei a bitumen vázát alkotó aszfaltének és a tapadó- ragasztóképességét adó gyantás olajos részek.
Bitumenes alapozó:
Olyan bitumenemulzió, amelyet a szigetelendő felület pormentesítésére, kellősítésére használnak a bitumenes szigetelő lemez jobb tapadása érdekében.
Bitumenes szigetelő lemez:
A korszerű bitumenes szigetelőlemezek alkotórészei: a bitumen, hordozóréteg, töltőanyag és felületképző anyag. A tekercsben kapható szigetelő lemezek egyik oldalán fólia található, ami melegítés hatására elolvad, és az alatta található bitumenréteg meglágyul. Ezáltal a szigetelőlemezek egymáshoz és az aljzathoz is ragaszthatóvá vállnak. Létezik öntapadó felületű bitumenes szigetelő lemez is (SBS modifikálásúak), itt az öntapadó rétegről a védőfóliát le kell távolítani, majd az öntapadó réteg ragad az aljzathoz illetve egymáshoz. Általában 1,00 méter szélességűek, és a vastagságtól függően – amely általában 3, 4, 5 mm között változik – 7,50-től 15,00 méteres változatban kaphatók.
Bitumenemulziók:
A víz a benne finomeloszlású cseppek formájában lebegő bitumennel diszperz egységet képez. A víz a bitumennel nem elegyedik, ezért emulgeáló és stabilizáló anyagokkal kell a részecskék keveredését és az emulzió stabilitását támogatni. A bitumenemulzió nagy előnye, hogy a szigetelési munkafolyamat során melegítés nélkül felhordható és nedves felületen is alkalmazható. A felhordott bitumenemulzió kiszáradása után összefüggő, víztaszító védőbevonatot képez.
Csapadékvíz elleni szigetelés:
Felületszerű szerkezeti réteg – a hozzá szervesen kapcsolódó felhajtásokkal, szegélyekkel, áttörésekkel és hézagképzésekkel együtt –, amely az épületet a csapadékvíz hatásaitól megvédi.
Csomópont:
A tetőszigeteléseknél nem szokványos kialakítást igénylő szerkezeteknél (például áttörések, felhajtások, szegélyek) készülő vízhatlan szigetelési megoldások.
Desztillált bitumen:
A kőolaj lepárlásával kinyert bitumen a desztillált bitumen. Hőállósága kb. +50°C, hideghajlíthatósága kb. +5 °C.
Dilatáció:
Épületeknél leginkább a hőmérséklet megváltozása által kiváltott hossz- illetve térfogatváltozást jelenti. A gyakorlatban dilatációnak nevezik, a hőmérsékletváltozás során kialakuló repedéseket, illetve előre az építéskor kialakított tágulási hézagokat. Megfelelő tömítésük a szigetelési munkák, különösen a mélyépítmények szigetelésének egyik feladata.
Dréncső:
Összegyűlt csapadékvíz, rétegvíz elvezetésére szolgáló cső. Flexibilis vagy merev kialakítású általában perforált PVC anyagú. Legtöbbször szivárgócsőként használják, de talajok szellőztetésére és víztelenítésére is. Helyes működésének biztosítására a cső körül változó szemnagyságú kavicsréteget kell kialakítani, amelyet geotextíliával kell megvédeni a talaj bemosódásától.
Drénlemez:
A szigetelés védelmére szolgáló dombornyomott lemez. 8-20 mm dombormagasságú nagy szilárdságú HDPE lemez, melyet „tojástartó” lemeznek is neveznek. Felületszivárgóként is szolgálhat (dombormagasság 8-10 mm), amennyiben geotextíliával kasírozzák, illetve terítenek elé. Ilyenkor a kidudorodásokat a talaj felé kell fordítani (ahol a kasírozás is található). Amennyiben csak a szigetelés védelmét szolgálja (ez lehet függőlegesen és vízszintesen egyaránt) geotextília nem szükséges, és a kidudorodások mindig a vízszigetelés felé állnak.
Dűbel:
Vízszigetelés és hőszigetelés mechanikus rögzítésére szolgál.
A dűbel egyszerű szerkezet: áll egy házból, amibe egy csavar vagy szeg (beütő szeg) kerül. A dűbel vagy más néven tipli működési mechanizmusa három hatásmódra vezethető vissza: A legáltalánosabb a súrlódásos zárás, amikor a dűbelt valamilyen módon, a furaton belül, szétfeszítjük, külső palástfelülete nagy erővel a furatfalhoz szorul, és a súrlódás megakadályozza a dűbel elmozdulását.
A következő működési elv a formazárás, amikor a dűbel alakja, formája a furat alakjához idomul, így akadályozva meg az elmozdulást. Végül a harmadik, az ún. anyagzárás, ami lényegében a dűbel beragasztását jelenti a furatba. Természetesen a három rögzítési elv bármilyen kombinációját is létre lehet hozni, ami tovább növeli a kötés szilárdságát.
Egyenes rétegrend:
Olyan lapostető-szigetelési rétegrend, amelynél a hőszigetelés a csapadékvíz elleni szigetelés alá kerül.
Egyrétegű szigetelés:
Az egyrétegű szigetelőlemez olyan speciális polieszteres anyagból készül, mely mechanikai rögzítésre is alkalmas, így képes kiváltani a kétrétegű – mechanikus gégés lemez és polieszteres zárólemezből álló – vízszigeteléseket.
Egyszerűbb szerkezetű lapostetők víszigetelése esetén minőségi romlás nélkül költséghatékonyabb szigetelési módozat.
Az ÉMSZ „Tetőszigetelések tervezési és kivitelezési irányelvei” szerint a bitumenes lemez szigeteléseket lehet egy rétegben is készíteni, ha az alkalmazandó anyag egyrétegű szigetelő lemezként lett kifejlesztve és engedélyezve. Az ilyen lemezeknél történő szigeteléseknél fokozottan ügyelni kell a részletképzésekre illetve a megfelelő tető lejtésre.
ÉME engedély:
Építőipari Műszaki Engedély, melyet az ÉMI állít ki. Ezen engedéllyel vagy CE minősítéssel nem rendelkező termékek nem kerülhetnek forgalomba!
ÉMI:
Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Közhasznú Társaság.
ÉMSZ:
Épületszigetelők, Tetőfedők és Bádogosok Magyarországi Szövetsége (Társaságunk tulajdonosa alapító tagja a szövetségnek).
Expandált polisztirol hab hőszigetelés:
Magas nyomószilárdságú, jó hőszigetelőképességű, alacsony vízfelvevő-képességű hőszigetelő anyag.
Egyenes rétegrendű lapostető hőszigetelő rétegeként és homlokzati hőszigetelésre alkalmazzák.
A felette elhelyezkedő vízszigetelő réteg biztosítja a csapadékmentességet.
Az expandált polisztirolhab lemez részben nyitott, részben zárt cellásnak tekinthető. Nyitott annyiban, hogy a polisztirol gyöngyöcskék összehegedésük során nem alkotnak zárt szerkezetet, hanem a szabálytalan gömbfelületek között levegőzárványok maradnak. Zártak annyiban, hogy az egyes polisztirol gyöngyök kemény kéreggel határoltak melyeken belül további sok-sok kis levegőcella található. Ez a zártság sem tökéletes, így a polisztirol gyöngyök felületén is történik légáteresztés.
Extrudált polisztirol hab:
Zárt cellás hőszigetelés. Fordított tető és talajjal érintkező szerkezetek hőszigetelésére alkalmazzák. Zárt cellás szerkezete következtében nem engedi át a nedvességet, így vízszigetelés feletti hőszigetelésként beépíthető.
Felhajtás:
A csapadékvíz elleni szigeteléseknél – a vízszintes és a függőleges felület találkozásánál – a függőleges felületre felvezetett szigetelés. A gyakorlatban cm-ben szokás megadni, a végleges szigetelési szint felé, illetve zöld- és terasztetők esetén a végleges földréteg illetve burkolat felé minimum 25 cm-t kell felvezetni.
Felületvédelem:
A csapadékvíz elleni szigetelés takarása, mely megvédi a szigetelést a hő- és egyéb légköri hatásoktól (UV sugárzás), vagy mechanikai igénybevételektől.
Felületképzés:
A lapostetők vízszigetelése során a szigetelés utolsó fázisaként az UV sugárzásnak és felmelegedásnek kitett bitumenes zárólemezeket palaőrlemény hintéssel látják el – a vízszigetelő lemezek tapadásgátlására.
Felületkiegyenlítés:
Amennyiben – tetőfelújításkor – a tető felülete hullámos, illetve a hólyagos a szigetelés alatt felgyülemlett pára miatt, akkor előbb a hólyagokat ki kell vágni, a keletkező mélyedésben a nedvességet égető segítségével ki kell szárítani, és ilyen egyenetlenségeket ki kell egyenlíteni bitumenes habarcs segítségével.
Felületszivárgó:
Szivárgó rendszer része, segítségével a függőleges felületről vezethető el a csapadékvíz és az összegyűlt egyéb víz.
Felülvilágító:
Olyan áttörés, mely nem kizárólagosan a csapadékvíz elleni szigetelést szakítja meg, hanem a lapostető szerkezetét is, mert a lapostető alatt található helységet megvilágítja.
Fényvédő bevonat:
Akkor kell készíteni, ha a csapadékvíz elleni szigetelés nem UV álló anyagból készül, és nincs UV elleni felületvédelemmel ellátva. Ekkor általában fényes festékszerű anyaggal kezelik a felületet, ami a káros UV sugarakat visszaveri.
Filces bitumenes lemez:
E bitumenes lemez feladata a páraelvezetés, filccel kasírozott az alsó oldala, amelyen keresztül a párát a páraszellőzőkhöz vezeti,egyben első réteg vízszigetelés is.
FLL minősítés:
Németországban a magyar ÉMI-nek megfelelő minősítő szervezet. (Forschungsgesellschaft Landschaftsentwicklung Landschaftbau = FLL).
Folyókarendszer:
A vízszigetelési rendszer része, mely a felszíni csapadékvíz elvezetésére szolgál. Közterületi gyűjtőbe kötve a keletkező csapadékot összegyűjti és elvezeti. Általában előregyártott elemekből készül, amelyekhez folyóka, illetve fedrács tartozik. A folyóka – megfelelő lejtés kialakításával – a rácson keresztül az összegyűjtött felszíni csapadékot vezeti el.
Fordított rétegrend:
Olyan lapostető rétegrend, amelynél a hőszigetelés a csapadékvíz elleni szigetelés fölé kerül.
Függőleges falszigetelés:
Lapostetőszigetelés esetén az attikafal és lábazati falak szigetelése.
Alápincézett épület esetén a talajvíz elleni szigetelés kiemelkedő jelentőségű: ez esetben a függőleges falfelületek talajvíz elleni védelmét jelenti.
Geotextília:
Főleg PVC szigetelések esetén elválasztó rétegként kerül alkalmazásra. Vízelvezetésre, elválasztásra alkalmas.
Általában polipropilén szálszerkezetes anyag. Magas vízáteresztő és szilárdanyag visszatartó tulajdonságú.
Gőznyomás levezető réteg:
Feladata, hogy a csapadékvíz elleni szigetelés alá bejutott pára – a nyári napsütés hatására keletkező – nyomását elvezesse. Mindig a csapadékvíz elleni szigetelés alá kerül közvetlenül. A réteg beépítése nem mindig szükséges, ha a hőszigetelés jó páravezető (szálas) anyagból készül, illetve ha leragasztás nélkül beépített hőszigetelés alatt a párazáró réteg erősen páraellenálló tulajdonságú.
Helyszíni felmérés:
Társaságunk minden esetben – ajánlatkérés esetén – a helyszínen vizsgálja meg a meglévő szigetelés állapotát. Ekkor történik a helyszínen a leendő megrendelővel az egyeztetés, hogy a tetőfelújítás folyamán milyen igények merülnek fel. Az egyeztetést követően a méretek levétele történik, helyszíni adottságok figyelembevételével. Ezután készül el a szigetelési ajánlat.
A helyszíni felmérés díjmentes.
Hideghajlíthatóság:
A modifikált bitumenes lemezek hideghajlíthatóságát laboratóriumban vizsgálják. A mintát 20 mm átmérőjű hengeren meghajlítva tartják 5 másodpercig, a gyártó által meghatározott hőmérsékleten, pl. -25 °C-on (EN 1109), vagy 30 mm átmérőjű hengeren 3 másodpercig -25 °C-on (ex DIN 51 133). Ha például a lemez -25 °C-on a hajlítás következtében nem reped meg, akkor a hideghajlíthatósági értéke -25 °C.
Ennek jelentősége a bitumenes szigetelőlemezek alkalmazása során, hogy a szigetelési munkák munkák hideg évszakokban történő kivitelezésekor alacsony hidegajlíthatósági paraméterekkel rendelkező szigetelőanyagokat kell alkalmazni a szigetelőanyagok törése elkerülésének érdekében. Társaságunk ennek megfelelően ajánl szigetelőanyagokat a szezonális akciók keretében.
Homlokzatszigetelés:
Az épületek homlokzatán készülő hőszigetelések.
Hordozóréteg:
A bitumenes szigetelő lemezeknél a bitumennel bevont réteg tulajdonságai határozzák meg a szigetelő lemezek mechanikai tulajdonságait (szakítószilárdság, szakadási nyúlás). Megkülönböztetünk üvegszövet, üvegfátyol, poliészter hordozórétegeket. A szigetelendő felület, épületszerkezet tulajdonságai határozzák meg a szigetelés típusát, és a megfelelő hordozórétegű szigetelőlemezt
Hőállóság:
A bitumenes szigetelőlemezek hőállósága a magas hőmérsékletenvaló terhelhetőség kifejezése.
Hőszigetelés:
A különböző funkciójú épületeknél a falakon keresztüli hőáramlás megakadályozása érdekében kiemelt fontosságú a megfelelő hőszigetelés. Ezzel akadályozható meg a belső terek nyári felmelegedése és téli lehűlése. A térelhatárolók különböző légállapotú külső és belső tereket határolnak el egymástól, ezért jelentősek hőszigetelő tulajdonságaik. A nagy testsűrűségű, tömör teherhordó szerkezetek jól vezetik a hőt. A korszerű épületeknél ezért általában külön hőszigetelésre is szükség a külső és belső tér hőmérsékletkülönbségének a legkevesebb energiával – fűtési költséggel, légkondicionáló működési költségével – való fenntartására. A csapadékvízszigeteléssel ezek általában egy rendszert alkotnak, így a megfelelő szigetelési rendszer kiválasztása szigetelési szakember feladata.
Időszakos talajvíz:
Olyan „szabad víz” mint az állandó talajvíz, de lejtős terepen, illetve lejtős vízzáró talajrétegek esetén időszakosan fordul elő. A víz mozgása szerint meg lehet különböztetni: szivárgó vizet, rétegvizet, és torlaszvizet.
Az alápincézett helységek szigetelési és szivárgó rendszerének megválasztásakor szükséges figyelembe venni a változó, nem állandó talajvízszintet, és talajvíz nyomást.
Kellősítés:
A vízszigetelés kivitelezése során új épületek esetén szükséges a betonaljzat felületének hideg bitumenmázzal történő kellősítése a felület portalanítása céljából. Célja a bitumenes szigetelő lemezek jobb tapadásának elősegítése.
Kent (kenhető) szigetelés:
Olyan vízszigetelő anyag, melyet a szigetelendő felületre képlékeny állapotban visznek fel. Különböző kémiai és fizikai folyamatok eredményeképpen a beépítést követően vízhatlanná válik.
Teraszok, úszómedencék szigetelésére kiválóan alkalmas.
Kétrétegű szigetelés:
Az ÉMSZ „Tetőszigetelések tervezési és kivitelezési irányelvei” szerint a bitumenes lemez szigeteléseket ajánlott két rétegben készíteni. (Lásd még: egyrétegű szigetelés.)
Kőzetgyapot hőszigetelés:
A kőzetgyapot mint anyag kiváló hőszigetelő képességgel rendelkezik. Mindezt a kőzetszálak között elhelyezkedő levegőnek köszönhető. Vízhatlansága, tűzhatlansága, páraáteresztősége, és hangszigetelő képessége szintén kiváló tulajdonságai közé tartozik. Különböző típusai szinte minden típusú épület esetén biztosítja a felhasználhatóságot.
Lapostető:
Olyan vízszintes lemezszerű teherhordó szerkezet, amely fölé már nem kerül a környezettől elhatárolt zárt tér. Feladata a külső hatások, igénybevételekkel szembeni ellenállás, így általában többrétegű szerkezetek.
Lapostetőket érő hatások:
Négy fő hatás- igénybevételfajta éri a lapostetőket: statikai igénybevétel, hőhatás, párahatás, és a csapadékból származó hatások. E hatásokra különböző szerkezeti réteg nyújt védelmet, illetve viseli a hatásokból származó igénybevételeket: teherhordó szerkezet, hőszigetelő réteg, páratechnikai réteg, csapadékvíz elleni szigetelés.
Lapostető felújítás:
A régebben elkészült épületek lapostetőinek tetőszigetelésének felújítási munkáit lapostető felújításnak nevezzük.
Lapostető rétegrend:
A lapostetőkön található rétegek, felülről lefelé haladva, amely tartalmazza a különböző rétegek vastagságát illetve rétegszámát. Az következő rétegek található meg rendszerint a lapostetőknél: felületvédelem, csapadékvíz elleni szigetelés, hőszigetelés, páravédelem, kellősítés, lejtést adó réteg, védő- elválasztó réteg, szivárgó réteg.
Lapostető szigetelés:
Lapostető szerkezetek csapadékvíz-behatások elleni védelmének rendszere.
PVC szigetelő lemez:
Lapostetők, terasztetők, zöldtetők szigetelésére és szigetelések felújítására kifejlesztett polivinil-klorid alapanyagú korszerű szigetelőanyag.
A PVC-hez különböző stabilizáló, lágyító és töltőanyagokat keverve állítják elő a vízszigetelő-lemezeket. Vastagságuk általában 1,2–2 mm, alkalmazási hőmérsékletük –30 °C… +80 °C, páradiffúzióval szembeni ellenállásuk kedvező.
Lágyuláspont:
A bitumenes szigetelő lemezek egyik legfontosabb paramétere a felhasználás szempontjából.
Laboratóriumban acélgolyóval terhelt bitumenréteget vízfürdőben alulról melegítenek. Lágyuláspont az a hőfok, amikor a bitumen eléri az adott távolságra lévő lemezt.
Leterhelő betonréteg:
A bitumenes szigetelő lemezek aljzathoz rögzítésének egyik módja. A lapostető szigetelés során a leterheléses rögzítés egyfajta módja. Akkor alkalmazzák, ha terasztető kerül kialakításra. Nem járható lapostetőknél a hőszigetelés rögzítésére használják, erre a betonrétegre kerül a csapadékvíz elleni szigetelés, mechanikai illetve ragasztásos rögzítéssel. Terasztetőknél a csapadékvíz elleni szigetelést is le lehet rögzíteni ily módon, de ekkor a csapadékvíz elleni szigetelés és a betonréteg közé szivárgó réteget kell fektetni.
Leterhelő kavicsréteg:
A bitumenes szigetelő lemezeket az aljzathoz háromféle módon lehet rögzíteni: mechanikai módon, leterheléssel, ragasztással.
A leterhelő kavicsréteg készülhet egyenes rétegrendű nem járható tetőnél a csapadékvíz elleni szigetelésen, fordított rétegrend esetén a hőszigetelés leterhelésére.
Mechanikai rögzítés:
A lapostető szigetelés során a bitumenes, PVC szigetelőlemezeket dűbelekkel rögzítik a födémhez. Ha van hőszigetelés, akkor azzal együtt. Mivel a szélszívás hatása a tetőszéleken nagyobb, ott több dűbelt kell használni, ezért ott számítás szükséges.
Modifikált bitumenes szigetelőlemez:
Módosított tulajdonságú bitumenes lemez. A desztillált alapbitument műanyaggal keverik. A módosított anyag magasabb hőállóságú, rugalmasabb, jobb hideghajlíthatóságú, kedvezőbb öregedés áll. Ez a típusú vízszigetelő lemez kiválóan alkalmas lapostető szigetelés, lapostető szigetelés felújítás során. Terasztetők, zöldtetők szigetelésére, pince szigetelés kivitelezésére.
Műszaki leírás:
Valamely épületen végrehajtandó építési munkát leíró szaknyelven íródott leírás. Tartalmazhat állapotfelmérést, felújítási javaslatot, anyagválasztásra, műszaki megoldásra történő javaslatot. Cégünk az összetettebb szerkezetű épületek vagy sok munkafázisból álló szigetelési munkák megkezdése előtt műszaki leírást készít.
Nedvességhatások:
A talajban készülő szigeteléseket különböző hatások érik, amelyek közül meghatározóak a nedvességhatások. A nedvességhatásokat a keletkező illetve odajutó vízmennyiség alapján különböztetik meg: talajpára, talajnedvesség, időszakos talajvíz, állandó talajvíz.
Nyitott cellás hőszigetelés:
Ha a szigetelőanyagba bezárt levegő zárványok kapcsolódnak a külső térrel, abban az esetben nyitott cellás hőszigetelésekről beszélhetünk. Jellemzően a szálas anyagok (üveg-, kőzetgyapot) ilyenek. Jó páraáteresztő képességűek, nagyobb nedvességfelvevő tulajdonságúak.
Egyenes rétegrendű lapostető hőszigetelő rétegeként és homlokzati hőszigetelésre alkalmazzák.
Páraszellőző:
Olyan áttörés, mely a csapadékvíz elleni szigetelés alatt felgyülemlett – a belső térből a külső tér felé igyekvő, diffundáló – párát a szabadba vezeti.
Összefolyó:
Amennyiben a lapostető belső vízelvezetésű, akkor a csapadék – optimális esetben – a tető legalacsonyabb pontjai felé áramlik, és ott vízelvezető szerkezeten keresztül előbb a függőleges, majd a vízszintes csapadékvíz elvető rendszerbe jut. A vízelvezető szerkezetet összefolyónak nevezzük. Beépítése a lapostető szigetelést végző kivitelezők feladata.
PE párafékező réteg:
Polietilén fólia, mely feladata vízszigetelési rendszerben a párafékezés.
Perforált drénlemez:
Drénlemez, nem a domborulatoknál átperforálva (lyuggasztva) hanem a sima oldalán. Zöldtető szigetelés vízmegtartó rétegeként használják, a domborulatok szintén a szigetelés felé néznek. Az általában 20 mm mély domborulatok megtelnek vízzel, és a felesleg a lyukakon át távozik, amit a csapadékvíz elleni szigetelés vezet el.
Pince szigetelés:
Alépítmények talajnedvesség, rétegvíz, talajvíz elleni szigetelése.
Poliészter hordozóréteg:
Bitumenes szigetelő lemezek esetén a legkorszerűbb, legjobb tulajdonságokat mutató hordozóréteg. Szakító szilárdsága (600-900 N/5cm), szakadási nyúlása (rugalmassága) nagy (minimum 30%). Létezik végtelenített szálú (Spunbond), és vágott szálú poliészter fátyol, de az előbbi tulajdonságai lényegesen jobbak. A súlyuk általában 160-200 gr/m2.
Páralevezető réteg:
Feladata a külső és a belső tér közötti páranyomás- különbség kiegyenlítése, a pára elvezetése a szerkezetből. Erre a célra alkalmas vékony összefüggő légréteg, amely páraszellőzőkön át összeköttetésben van a külső légréteggel. Jellemző lemezek általában a perforált vagy filckasírozású bitumenes szigetelőlemezek, korábban a kavicshintésű bitumenes szigetelő lemezek.
Páratechnikai réteg:
E réteg feladata a szerkezetbe jutó pára bejutásának megakadályozása, illetve a bejutott pára elvezetése. A többféle hatás elleni védelemként megkülönböztethető: párazáró (párafékező) réteg, gőznyomás levezető réteg, páraelvezető réteg. E rétegeknek elválasztó szerepük is van a szigetelés szerkezetében.
Párazáró réteg:
Feladata, hogy a hőszigeteléshez minél kevesebb pára jusson, ezért mindig a hőszigetelés alá kerül a szigetelési rétegrendben. Nagyobb páraterhelés esetén alufóliabetét szükséges.
Rétegvíz:
Vízzáró talajrétegek közé bezárt talajvíz.
Salakfeltöltés:
Régebben alkalmazták, elsősorban hőszigetelés céljából. Amennyiben a régi csapadékvíz elleni szigetelés már nem vízhatlan, akkor ebben a rétegben tekintélyes mennyiségű nedvesség halmozódhat fel, amit a tetőfelújítás során figyelembe kell venni (kétrétegű szigetelés, filces kiszellőztető réteggel).
SBS =
sztirol-butadien-sztirol, másnéven elasztomer modifikációjú. Az ilyen anyaggal modifikált lemezek gumiszerűen viselkednek, a hőállósága kb. +100°C, hideghajlíthatósága kb. -20 °C körüli. Kiváló visszarugózási és repedésáthidaló képességgel rendelkeznek, az anyag kifáradással szemben való ellenálló képessége évek múlva is megmarad. A legszélsőségesebb időjárási feltételek esetén is lehetővé teszi a szigetelés beépítését.
Szegély:
A csapadékvíz elleni szigetelésnél a külső szélek lezárása.
Szigetelés:
Különböző épületszerkezetek víz- és hőhatások elleni védelmének rendszere.
Szigetelési alkalmazástechnika:
Napjainkban igen sokféle szigetelőanyag, és hozzá tartozó technológia terjedt el az élet szinte bármely területén. Az új szigetelő anyagokat gyártó illetve technológiákat kifejlesztő cégek, forgalmazók saját ismertető brossúrát állítanak össze, melyben a kifejlesztett szigetelőanyag, szigetelési technológia műszaki jellemzőit, felhasználási lehetőségeit, és gyakorlati fogásait mutatja be. E brossúrát nevezik szigetelési alkalmazástechnikának.
Szigetelési árajánlat:
Olyan tételesen kidolgozott, munkafázisokra bontott költségvetés, amely tartalmazza az elvégzendő szigetelési munkák mennyiségét, azok egységnyire vonatkoztatott munkadíját, anyagköltségét. Az alapját képező helyszíni tetőfelmérés cégünk részéről díjmentes.
Szigetelést védő fal:
Talajnedvesség és talajvíznyomás elleni szigeteléseknél készül általában 1/2 tégla vastagságban téglából vagy zsalukőből a függőleges falszigetelés megvédésére. Manapság már korszerű drénlemezekkel védik meg a szigetelést, illetve hőszigeteléssel.
Szigetelést tartó fal:
Talajnedvesség és talajvíznyomás elleni szigeteléseknél készül téglából vagy zsalukőből. A függőleges falszigetelést erre vezetik fel, a teherhordó falat csak ezután építik.
Szivárgócső:
Szivárgó rendszer része, segítségével a szigetelt vízszintes felületről vezethető el a csapadékvíz és az összegyűlt egyéb víz.
Szivárgó rendszer:
Segítségével az időszakos talajvíz, illetve – a terep- és a talajadottságok következtében – az épület talajszint alatti határoló szerkezeteinél összegyűlt víz hidrosztatikai nyomása segítségével megszüntethető oly módon, hogy az összegyűlt víz elvezetésre kerül.
Szivárgó talajvíz:
A vízzáró talajréteg felett összegyűlt és áramló talajvíz vagy leszivárgott csapadék. A vízszigetelések során figyelembe kell venni, és az esetlegesen feltorlódó vizek elvezetését meg kell oldani.
Talajnedvesség:
A talajvízből kapillárisan felszívódó, a talajszemcsék felületén megtapadt és vízfilmet képező „kötött víz”, amely hidrosztatikai nyomást nem fejt ki, de a szigetelések tervezése és kivitelezése során szükséges figyelembe vétele.
Talajnedvesség elleni szigetelés:
Talajnedvesség elleni szigetelés ott készül, ahol a nedvességhatások közül a következők lépnek fel: talajpára, talajnedvesség, szivárgó rétegvíz (szivárgó rétegvíz ellen csak szivárgó rendszerrel kiegészítve készíthető talajnedvesség elleni szigetelés, egyébként talajvíznyomás elleni szigetelést kell készíteni!).
Talajpára:
Talajvíz illetve a talajnedvesség párolgása következtében a talajszemcsék közti hézagokat kitöltő vízpára. A talajpára az érintkező hidegebb épületszerkezetek felületére lecsapódik, ezért ott már talajnedvességként kell kezelni. Szigetelési megoldások választása esetén szükséges figyelembevétele.
Talajvíznyomás elleni szigetelés:
Talajvíznyomás elleni szigetelés ott készül, ahol a nedvességhatások közül a következők lépnek fel: talajvíz, agresszív talajvíz, szivárgó rétegvíz (szivárgó rétegvíz ellen csak szivárgó rendszerrel kiegészítve készíthető talajnedvesség elleni szigetelés, egyébként talajvíznyomás elleni szigetelést kell készíteni!).
Teknőszigetelés:
Épületek, építmények talajban lévő részeit alulról és oldalról teknőszerűen körülfogó talajvíz elleni szigetelés.
Terasztető:
Olyan lapostető, amely valamiféle burkolattal ellátott, fedetlen teraszként szolgál.
Tető elárasztás:
A tetőszigetelések elkészülte után – amennyiben az attikafallal határolt, belső vízelvezetésű – a szigetelés vízhatlanságát 24 órás árasztási próbával igazolják. Az elkészült szigetelés tető-összefolyóit eltömítik, és a szigetelésre vizet engednek. Ha 24 óra múltán beázás nem tapasztalható az épületben, akkor a szigetelés megfelelő, amelyet jegyzőkönyveznek.
Tetőgyalulás:
A régebben kavics felületvédelemmel ellátott tetőszigetelésekről a kavicsréteget a felújítás folyamán eltávolítják, mert a korszerű tetőszigetelő lemezeknél már a gyárban valamiféle felületvédő réteggel ellátják a lemezeket, így ez a réteg már nem szükséges (például: palaőrlemény). A kavics az idő múlásával egyre mélyebben belesüllyedhetett a szigetelésbe, ezért szükség lehet a felület gyalulására is, amelyet speciálisan kialakított benzinmotoros – a fűnyíróhoz hasonló, de marószerszámmal ellátott – géppel végeznek. E műveletet nevezik tetőgyalulásnak.
Tetőszigetelés:
A zárófödémre kerülő pára-, hő- és csapadékvíz elleni szigetelés együttes megnevezése.
Tisztítóakna:
Általában ott kell tisztítóaknát alkalmazni, ahol a vízelvezető rendszer öntisztulása nem megoldott, vagyis a szivárgó rendszereknél általában. A szivárgó rendszereknél javasolt az iránytöréseknél tisztítóaknát létesíteni, hogy a csőszakaszokon esetlegesen felmerülő dugulás könnyebben tisztítható legyen. Általában előregyártott műanyagból készülnek, több helyszínen variálható elemmel (például akna fenékrész, toldóelem, aknatető).
Üvegfátyol hordozó réteg:
Olcsó, méretstabil, más hordozó réteggel társítva jó minőségű bitumenes szigetelő lemezek állíthatók elő.
Üvegszövet hordozóréteg:
Nagy szakító szilárdságú (kb. 1000 N/5cm), nagy erők felvételét teszi lehetővé. Szakadási nyúlása azonban alacsony (2-3%). A bitumenes szigetelő lemez mechanikai rögzítése esetén előnyös alkalmazása.
Védő-elválasztó réteg: A tetőszigetelés egyes rétegeit egymástól illetve más épületszerkezettől elválasztó réteg, amely az elválasztani kívánt réteg mechanikai védelmét is szolgálhatja.
Viharléc:
Tetőszigeteléseknél a függőleges felhajtás lezárásához alkalmazott léc, melyet a függőleges szerkezethez rögzítenek mechanikusan. Felső szélét tömíteni kell a csomópont teljes vízhatlansága érdekében.
Zárt cellás hőszigetelés:
Ha a szigetelőanyagba bezárt levegő zárványok nem kapcsolódnak a külső térrel, abban az esetben zárt cellás hőszigetelésekről beszélhetünk. Jellemzően az extrudált polisztirol anyagok ilyenek. Páraáteresztő képességük csekély, nedvességre nem érzékenyek. Tehát amennyiben nedvesség éri a szerkezetet, akkor sem romlik a hőszigetelő tulajdonsága.
Fordított rétegrendű szigetelések esetén alkalmazott.
Zöldtető:
Olyan lapostető, amely növényzettel telepített, és az épületszerkezet, a tetőszigetelés és a kertészeti rétegek szerves egységet alkotnak. A vízszigetelés minden esetben gyökérálló szigetelő lemezzel készül.

25 éve a lapostető felújításban22 éve a szigetelőanyag forgalmazásban

Legnépszerűbb vízszigetelő anyag termékeink
tetőszigetelés és pinceszigetelés kivitelezéshez jó áron, kiváló minőségben. Bitumenes lemez és PVC lemez termékek különböző szigetelési rétegrendekhez, kenhető vízszigetelő anyagok tetőszigeteléshez és medencéhez, vizes helyiségek vízszigeteléséhez.

Egyrétegű szigetelés
Egyrétegű bitumenes szigetelési rendszer a biztonságos csapadékvíz szigetelésért. A tetőszigetelési rendszer három eltérő funkciójú, de hasonló tulajdonságú lemezből áll. Mindhárom termék APP modifikálással készülő, igen jó minőségű modifikált bitumenes lemez, erős méretstabilizált poliészter hordozó betéttel.

Társasház szigetelés
A Tető-Plusz Kft. az 1990. évi megalakulása óta több száz társasház szigetelés felújítását végezte el. A megalakulás óta a cégnek szigetelés kivitelezéssel kapcsolatos vitás ügye nem volt. 2008. tavasza óta a Magyar Társasházkezelők Országos Szövetségének ajánlásával rendelkezünk.